"Elfogyott a türelmem" - mondotta az Európai Bizottság ipari biztosa egy német rádiónak nyilatkozva a múlt héten. Günther Verheugen haragját az váltotta ki, hogy habár az EU évek óta szorgalmazza az egységes mobiltöltők bevezetését, az ügyben érdemi előrelépés nem történt. Verheugen most kilátásba helyezte, hogy Brüsszel jogszabályokkal fogja kikényszeríteni a töltők egységesítését, amelyekből jelenleg kb. harmincféle van forgalomban az unió 27 tagállamában.

A gyártók ez idáig technikai és jogi akadályokra hivatkoztak, azonban most talán ők is úgy érezhették, hogy szorul a hurok: egy hétfői közleményük szerint a mobilcégek eleget kívánnak tenni a Bizottság növekvő nyomásának. A hírek szerint a megoldást az USB-portok jelenthetnék.

Szép és jó az üvegházhatású gázok csökkentését célzó uniós kezdeményezés, vagy az, hogy az EU rendőri misszióval igyekszik segíteni a stabilitás megteremtését Európa legfiatalabb államában, de mindezek a dolgok kevéssé kézzelfoghatóak az átlag EU-polgárnak. A többtucatnyi töltő egységesítése viszont egy olyan lépés lenne, ami észrevehetően kényelmesebbé tenné mindennapjainkat.

Az Európai Unió egyébként meglehetősen aktívnak mutatkozik a mobiltelefónia terén. Talán ti is emlékeztek a roaming-díjak néhány évvel ezelőtti csökkentésére, mely tavaly tovább folytatódott. De megemlíthetnénk azt a – már a sötét középkor homályába vesző – tényt is, hogy az EK támogatásával válhatott a világ uralkodó szabványává a GSM...

A töltők egységesítése bizonyára Földanyánk elégedettségét is kiváltaná, hiszen egyfelől kevesebb hulladék keletkezne, másfelől pedig az új, USB-s töltők kevesebb energiát fogyasztanának. Sőt, az újításból a gyártók is profitálhatnának, mivel így nem kellene minden új készülékhez töltőt is mellékelniük.

Az uniformizált töltők megjelenése tehát sok előnnyel járna. Bár jobban átgondolva a dolgot, még az is lehet, hogy az összes mobilos intézkedés mögött csak a biztosok mobiltelefon-mániája áll? :) Mindenestre örülnék neki, ha Brüsszel más szakpolitikákban is olyan sikereket mutathatna fel, mint a mobiltelefóniában.

Tegnap Budapesten megszületett a döntés, hogy melyik fiatal képzőművész alkotása kísérheti végig a spanyol-belga-magyar elnökséget. A nyertest az elnökségi trió kezdésekor, várhatóan 2009 legvégén hozza nyilvánosságra a három ország miniszterelnöke.

Ezzel egy időben nyilvánosságra hozták azt a harminc munkát (országonként tizet-tizet), melyek közül a nemzetközi zsűri végül egyet kiválasztott, a nyertes tehát ezek között található (a pályaművek leírásához + mindhárom változatáért katt ide):

Sajnos még legalább egy fél évig rághatjuk a körmünket, hogy ki az „az egy, aki mindent visz”. Addig is tippeljetek, szerintetek ki lehet a befutó? Melyik az, amelyik a legjobban eleget tesz ezen kritériumoknak, melyek  alapján a döntnökök mérlegeltek:
„Ki kell fejeznie a három tagállam együttműködését, európai üzenetet kell hordoznia, egyszerűnek, könnyen kezelhetőnek, színesben és fekete-fehérben is jól nyomtathatónak kell lennie”?

Hmm?

Tizenöt internetes vállalkozás mellett a két legnagyobb közösségi site, a Facebook és a MySpace is aláírta azt a megállapodást, amellyel a fiatalkorúak zaklatását szeretnék megakadályozni. 

A megállapodás szerint 2009 áprilisáig az oldalak az alábbi intézkedéseket vezetik be a fiatalkorúak védelme érdekében:

• A felhasználók ezentúl egy „könnyen használható és hozzáférhető” gombbal jelenthetik, ha egy másik felhasználó viselkedését nem tartják kívánatosnak.
• A tizennyolc éven aluli felhasználók adataiban korlátozzák a keresés lehetőségét, ezzel is nehezítve a cukrosbácsik dolgát.
• A megállapodásban szerepel az is, hogy „a magánélet védelmét szolgáló funkciók minden időpillanatban jól látható, könnyen hozzáférhető módon legyenek elhelyezve”. Így a felhasználók könnyebben ellenőrizhetnék, hogy kik láthatják a közösségi oldalon megadott adataikat (csak az ismerősök / mindenki)
• A megállapodás része továbbá, hogy a szolgáltatók megakadályozzák a 13 éven aluliak regisztrálását a közösségi oldalakra. (Ez alól csak a kifejezetten 13 éven aluliak számára létrehozott oldalak jelentenének kivételt.)

Tavaly hosszas viták után az EU-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ez különösen az ipari szennyezőkre nézve jelent terheket, azonban nekünk is ki kell vennünk a részünket a takarékoskodásból, hiszen a károsanyag-kibocsátás harmadáért (!) a lakosság a felelős.

Innen

Kösz Critical Missnek.

Többen érdeklődtetek a spanyol pályaművekről (miután a belga-magyar-spanyol elnökségi trió logójára érkezett belga  és magyar  pályázatokat már ismertettük), de sajnos ezzel kapcsolatban nincs információnk. 

A kiírásban közös mindhárom országban, hogy 10-10 elképzelést választanak ki nemzeti szinten, melyeket a február 12-án közös, nemzetközi zsűri elé terjesztenek - e harminc munkából kerül ki majd az egy győztes, aki mindent visz: a pénzjutalom mellett másfél évig az ő terve alapján készült logó ékesíti majd a belga, magyar és spanyol hivatalos elnökségi anyagokat.  

Abban viszont „szabad kezet kaptak” az országok, hogy hogyan választják ki a nemzetközi zsűrizésre érdemesnek ítélt tízet: Belgiumban a 10-ből 5-öt választott ki a nemzeti zsűri, nálunk kilencet, Spanyolországban pedig – a hivatalos spanyol pályázati kiírásból úgy tűnik – mind a tízet. Így sajnos egyik hivatalos kapcsolódó spanyol oldalon (itt és itt) sem találtuk nyomát a spanyol pályázatoknak, csak annyi infót, hogy február elejére meglesz a tíz kiválasztott, akik közül 12-én választ a nemzetközi zsűri. 

Sajnos ez van, addig is be kell érnetek a magyar és belga anyagokkal. A belgákra még lehet szavazni itt, magyar válogató viszont már lezárult: február 13 után a tíz kiválasztottat és a győztest itt találjuk majd.

A tegnapi belga-mustra után ma a magyar terveket mutatjuk be, ugyanis mától lehet szavazni a belga-spanyol-magyar EU-elnökség magyar pályamunkáira. A döntőbe kerülő tíz magyar munkából kilencet szakmai zsűri választott ki, egyet pedig mi, internetes olvasók juttathatunk a harmincas döntőbe.

Itthon nagyobb volt az előszűrés, a három hazai művészeti egyetem hatvan hallgatójának munkái közül az internetes közönség tíz pályaműből választhatja ki azt az egyet, mellyel tízre egészülnek ki a magyar döntősök. A szavazás is meglehetősen rövid: ma déltől péntek (január 30.) 17 óráig klikkelhetünk.

A magyar munkák sok hasonlóságot mutatnak a belga pályázatokkal: több munkán megjelennek a nemzeti szimbólumnak számító híres épületek, vannak egyszerűbb, grafikai megoldással operáló munkák és van, ami szintén egy nemzeti (magyar) „jelképet” kölcsönöz mindhárom országnak: ez a belgáknál az Atomium volt, nálunk az egyik megoldás a Rubik-kockát idézi.

Ezen az oldalon is bemutatjuk az összes magyar munkát, de ha a pályázat egyéb részletei érdekelnek, illetve a konkrét szavazásért katt ide:

http://www.eulogo.magyarorszag.hu/szavazas

Nézzétek végig, és mindenképpen szavazzatok a nektek legjobban tetszőre!!!

Az Európai Unió Tanácsát fél évig vezető országok hármasával „elnökségi trióban” szorosabban együttműködnek, támogatják egymást az elnökségi feladatok ellátásában, nagyobb folyamatosságot adva ezzel a félévenként rotálódó EU-elnökségnek.

Magyarország a következő, 2010. január elsején kezdődő elnökségi trió harmadik tagja, így Belgiummal és Spanyolországgal készülünk közösen a 18 hónapos elnöklésre. Az elnökségi programról már korábban megkezdődtek az egyeztetések, és a három kormány – először az EU történetében – pályázatot írt ki  egy közös, illetve közös arculati elemeket viselő elnökségi logóra. A pályázat során a három tagállam képzőművészeti iskoláinak hallgatóitól várják a pályaműveket, amelyek közül szakmai zsűri és a közönség választ ki 10-10 logót, mely 30-ból végül idén február 12-én nemzetközi zsűri választja ki azt az egyet, melyet mindhárom tagállam – saját országához fazonírozva – használ majd.

Tegnap a belgák ismertették a belga részről beküldött pályaműveket: vannak köztük elegáns és minimalista megoldások, egyes pályázók a nemzeti sztereotípiákat helyezik előtérbe, egy-kettő-vicces, és egy-kettő olyan, ami inkább egy téli olimpiához passzolhatna, vagy egy vasúti társaság logója lehetne...

Íme egy szubjektív válogatás a legérdekesebbek / legötletesebbek / legfurábbak közül, valamint a végén a személyes kedvenceim. Ezen az oldalon megtalálhatjátok az összeset, és ti is szavazhattok a kedvencetekre. Holnap a magyar pályaművekkel folytatjuk... 

„Az elnökséget, mint standlabdát, megkapod”:

Elnökség, mint csinos deréktetkó:

A hagymakarikák kedvelőinek:

Sokszor elhangzik, hogy az országok hosszú távú fejlődése az oktatás és az innováció / kutatás-fejlesztés fokozott támogatásával lehet csak biztosított.

A Bizottság a napokban ismertette legfrissebb innovációs jelentését, melyből kiderül, hogy sajnos nem csak Magyarország, de egész Európa is meglehetősen alulteljesít világgazdasági partnereihez, valamint saját vállalásaihoz képest. Az unió még a Lisszaboni Stratégia kapcsán tűzte ki célul, hogy – annak érdekében, hogy az unió 2010-ig a világ legversenyképesebb tudás alapú gazdaságává váljon – a tagállamok a GDP-jük átlag 3 százalékát költsék kutatás-fejlesztésre. Ettől a céltól még nagyon messze vagyunk, a legújabb jelentés szerint – mely 2006-os adatokkal számol – az uniós átlag mindössze 1,84%. Összesen két tagállam mondhatja magáról, hogy teljesíti a kitűzött célszámot, természetesen ezúttal is az eminens skandináv országokról van szó: Svédországban fordítják a legtöbbet e terület fejlesztésére (a GDP 3,73%-át), Finnországban ez az arány 3,37%.

Egy év, közel 100 bejegyzés, csaknem 1000 komment és több mint egy tucat ©Index©–címlap. Íme az elmúlt egy év mérlege.

Vegyünk egy egységsugarú brüsszeli energiapolitikust. Átlagos munkanapján eddig különböző erősségű vitákon, előadásokon, konferenciákon, workshopokon vett részt, olyan témakörökben, mint a Társadalmi egyeztetés a károsanyag-kibocsátás csökkentésének irányelvéről, a Megújuló energiaforrások használatának elősegítése összhangban a Lisszaboni Stratégiával, illetve jóváhagyta a Kifestőkönyv óvodásoknak a fenntartható fejlődés témakörében, José M. Barroso előszavával című kiadvány szakmai lektorálását.

Nemrég csatlakoztam a novemberben indult Bloggerunióhoz. Ennek tagjai olyan blogok, melyek az Index új hirdetési megoldásai közül a kétpúpú teve mellett döntöttek, tehát a hirdetéseik felét az Index helyezi el, a másik felét pedig ők maguk értékesíthetik. A Bloggerunió tagjai viszont vállalják, hogy hirdetési helyeik értékesítése helyett civil szervezetek hirdetéseit jelentetik meg, ingyen. Ahogy az ötletgazdák (Critical Miss és Karmáék) írják, "a Bloggerunió tagjai ezzel fejezik ki szolidaritásukat, elkötelezettségüket a civil ügyek iránt".

Nagyon szimpatikus kezdeményezés, respect a kitalálóknak. Szóval, bloggerek, csatlakozzatok - rakjátok ki ti is a nonprofit hirdetéseket! Civil szervezetek, jelentkezzetek, és adjátok le hirdetéseiteket! Ha nem értetek hozzá, a szervezők tudnak segíteni. Olvasók, olvassatok bloggeruniós blogokat! Írók, alkossatok remekműveket!

Az év végéhez érve számtalan komoly vagy komolytalanabb számvetés lát napvilágot, íme egy szubjektív összefoglaló az EUvonal 2008-as működéséről.

Ugyan nincsen becsomagolva és masnival átkötve, de az Európai Bizottság idén karácsonyra is elkészítette összeállítását arról, mit tett Brüsszel a „népért” 2008-ban. A legfontosabb eredmények között szerepel a pénzügyi válság megfékezését szolgáló uniós intézkedéscsomag, a környezet védelme érdekében hosszú viták után megszületett vállalások vagy a tagállamok egymásnak nyújtott segítsége a természeti katasztrófák idején. De láthatóan büszkék a gyermekek érdekében tett lépésekre (játékbiztonsági szabályok, ingyenes tej az iskolásoknak) vagy az uniós finanszírozás átláthatóbbá tételére is (amiről már mi is beszámoltunk). Bár ez utóbbi kapcsán azért némi szégyellnivaló is akadt 2008 folyamán....de ezen is dolgoznak a brüsszeli fiúk. 

Kis füzetbe fűzve innen, megfilmesítve pedig ide kattintva érhető el a gyűjtemény. Ezen felül szavazni is lehet, melyik volt az eredmények közül a legfontosabb. 

A felsorolásból néhány dolog kimaradt - mint például a grúz konfliktus viszonylag zökkenőmentes kezelése, a digitális könyvtár létrejötte (bár ez még picit sajnos döcög), vagy a rekordösszegű élelmezési segélyprogram - ti mit gondoltok, mire lehet idén igazán büszke Európa?

Minden hájjal megkent gazembereknek esett áldozatul a Külügyminisztérium és a Magyar Kultúra Alapítvány által szervezett karikatúraverseny közönségszavazása az EUvonal honlapján. Egy pillantást vetve az eredményekre rögtön látszik, amire boci is felhívta a figyelmünket:

de gustibus non est disputandum – szol a jo oreg latin mondas, de azert megiscsak tulzasnak tartom, hogy az egyik legfantaziatlanabb alkotas 20.000 szavazattal vezesse a versenyt, mikozben a masodik helyezettnek alig van tobb ketezernel.
allitsatok meg katona gyorgyit!!

Persze elméletileg semmi akadálya nem lenne, hogy a szóban forgó alkotás 20000 szavazattal vezesse a versenyt a 4600 voksot összegyűjtő második és a 3400 kattintást besöprő harmadik előtt… Azonban vagy egy-két bökkenő. A 70 karikatúra közül egyszerre ötre kell szavazni, sem többre, sem kevesebbre nem lehet. A tegnap esti állás szerint viszont 71404 voks érkezett összesen, ami a legnagyobb jóindulattal sem osztható öttel. Ráadásul, ha a toronymagasan vezető alkotásra szavazók még másik négyre is szavaztak, akkor a szavazatok számának már százezer felett kellene lenniük.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi a lesz a verseny sorsa, de az Erről Ugatok blog információi szerint a válságstáb még az éjszaka folyamán összeült a Bem rakparton. (Várhatóan vizsgálatba nemzetközi hírű szakértőket is bevonnak, de Columbo autója félúton lerobbant, Poirot pedig Párizsban szembesült azzal, hogy az Orient expressz már más útvonalon jár.)

Csak azt nem tudom eldönteni, hogy az ötvenezer forintos közönségdíj vagy az országos terjesztésű képeslapokon való megjelenési lehetőség motiválta jobban a csirkefogókat…

2025. A szomszédos országokat szervezett bűnözői csoportok uralják. Egész Európa kiszolgáltatott a Gazpromnak, és négy évtizedes szünet után újra Moszkva diktál - immár az egész kontinensen.

Sajnos, ez nem egy újabb B-kategóriás amerikai sci-fi forgatókönyve, hanem az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács középtávú előrejelzése.

A jelentés szerint az EU-tagállamok torzsalkodásai miatt nem sikerül előrelépni az egységes Európa felé vezető úton, ahogyan az energiafüggőségünket sem sikerül megszüntetni. A részletek erre.

A tagállamok vezetői vajon mikor tudnak majd rövidtávú érdekeiken túllépni, és felismerni, hogy az egységesebb fellépés már középtávon is meghozná az eredményét? Addig biztosan nem, amíg az a legfőbb problémájuk, hogy (egyszer majd valamikor…) nem jut mindegyiküknek saját biztos a Bizottságban. Oroszország, Kína – vagy akár az Egyesült Államok – eközben jót röhög a markába az európaiak töketlenségén.

A világ nagyhatalmai közül rendszerint Európa játssza a jófiú szerepét. Az EU nyújtja a legtöbb segélyt a fejlődő országok részére, küzd a minél alacsonyabb vámokért (kivéve a mezőgazdasági termékeket, ahol inkább a saját termelőit óvja a versenytől), hajlandó áldozatot hozni a környezet megóvásáért… Nagyon szomorú lenne, ha a „jó” elbukna és végül a „rosszak” kerekednének felül. Főleg, hogy ezt csak magának köszönhetné Európa…

Az EU Tanácsának elnöki tisztét – ahogy arról már korábban esett szó – minden félévben másik tagállam tölti be. Most például Franciaország, akinek a munkáját nem győzik dicsérni. Sokak szerint nagy szerencse, hogy a pénzügyi válság vagy a grúziai konfliktus pont olyan időben történt, amikor egy ilyen nagy, sok tapasztalattal rendelkező ország a soros elnök. (Lehet, hogy más nem tudta volna a nyakkendő-evő grúz államfő férfiasságát megmenteni.)

Izland intő például szolgált: világossá vált, hogy egy kis, teljesen önálló gazdaság önmagában nem képes harcolni veszély esetén, nem tud a talajba gyökerezni, ha jön az ár. A kezdeti ijedtség mára alábbhagyott, Izland segítségére sietett az IMF, az Európai Unió, de még a kicsi Feröer-szigetek is, ám a helyzet közel sem rózsás. Elemzők szerint a szigetország 8-9%-os gazdasági recesszióval számolhat 2009-ben, s a válság 2010-ben is erősen érezteti majd hatását. 

A történet egyszerű: Reykjavík nagybankjai a világ befektetési hazárdjátékosaiként viselkedtek az elmúlt években, aminek a helyi kormányzat, a felülértékelt izlandi korona és a 320 ezres lakosság élvezte a hasznát. Amint azonban kezdtek elfogyni a kockázatos, ám legtöbbször sikeres izlandi pénzügyi ügyeskedések fedezetéül szolgáló nemzetközi hitelek, ahogy egyre óvatosabbá kezdtek válni a bankok az amerikai jelzálogpiaci hírek hatására, a bankok nem találtak forrást főleg külföldi (leginkább brit) befektetési céljaikhoz. A forráshiány bizalmi válsághoz vezetett, és a jellemzően kevésbé likvid izlandi befektetési alapokból, valamint a túlértékelt koronából elkezdték kivonni pénzüket a befektetők. Most tartunk ott, hogy 3-5 milliárd dollárnyi segítségre van szüksége a gazdaságnak ahhoz, hogy talpon tudjon maradni. 

A Külügyminisztérium harmadszor hirdette meg - a Magyar Kultúra Alapítvánnyal együtt - azt a karikatúrapályázatot, melynek mottója idén „kultúrák párbeszéde” volt. A témaválasztás nem véletlen: az Európai Unió számos egyéb foglalatossága mellett minden évben megjelöl egy témát, ami köré számtalan rendezvényt szerveznek az esztendő során Tartutól Miskolctapolcáig. 

A meghirdetett versenyre 77 pályázat érkezett a világ 25 országából. Néhol kritikus, néhol kacagtató, de mindenképpen érdekes, hogyan látják az uniót, illetve a kultúrák párbeszédét Európa különböző országaiban, vagy éppen Kínában, Szíriában, Törökországban.

Íme a kedvenceim:

Ha európai szemmel körbenézünk a válság sújtotta világon, nem feltétlenül kell rosszul éreznünk magunkat. Könnyen lehet, hogy az Európai Unió országai lehetnek azok, amelyek a klasszikus kelet-nyugat felosztást nézve, nyugatiként a lehető legkisebb kárral vészelik át az előttünk álló hónapokat, éveket.

Az Egyesült Államokkal összevetve nekünk nincs közvetlen (katonai-biztonsági) érdekünk a közel-keleti háborúk fenntartásában, az európai pénzpiac magasan szabályozott, az európai vezetők a válság kialakulásának idején és azóta is különösen kiemelt figyelemmel kezelik a (közös) monetáris politikát, amelynek eredménye a nyugati világ egyik legstabilabb gazdasága. Reformkényszer, úgy néz ki, elsődlegesen a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok esetében van, azokban az országokban, amelyeket az euróövezethez való csatlakozási folyamat egyébként is szoros, szigorú költségvetések betartására kényszerített az elmúlt években.

Európa most megteheti, hogy előtérbe helyezzen olyan külpolitikai kérdéseket, amelyekkel régóta nem tud megfelelően bánni: mint például az oroszokkal való tárgyalás, megegyezés. Néhány nappal ezelőtt a ma kezdődő EU-27 csúcsot jelölték ki arra, hogy döntsön a tárgyalások további irányáról, hiszen azokat – főleg a lengyel és a litván tiltakozások nyomán – felfüggesztették, egészen addig, amíg Oroszország nem vonja ki teljesen csapatait a szakadár, de korábban grúz ellenőrzés alatt álló régiókból.

Hiába csökkentheti bármilyen mértékben az Európai Unió a roaming-árakat, hiába számolja fel a tagállamok közötti belső határokat vagy teszi egyszerűvé a más tagállamában való munkavállalást, az istenadta nép jelentős részének még mindig tuti, hogy az uborkagörbület szabályozása jut eszébe az Európai Unióról.

Múlt hét végén George W. Bush leköszönő amerikai elnök (a kormánynál) Camp David-i nyaralójában találkozott az Európai Unió vezetőivel, nevezetesen a Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország elnökével, Nicolas Sarkozyvel (az anyósülésen), és az Európai Bizottságot vezető José Manuel Barrosóval (hátul). A három nagy épp a Bretton Woods-i rendszer megújításáról cserélt eszmét, a kép tanúsága szerint ennek feltételeit azonban nem épp Barroso mondja tollba... de legalább ott volt.

Ebből is látszik, hogy nagyon nem mindegy, most szerdán kinek gratulálhatnak majd a brüsszeli kollégák a megnyert amerikai elnökválasztás után, kihez kerül szerdán a golfautó slusszkulcsa – és minden, ami ezzel jár.

(Érdekes módon a kép a Bizottság saját fényképtárából származik. Hát... én a helyükben biztosan nem dicsekednék vele. Lehet, hogy egy olyan kép is előkerül majd, ahol a derék portugál politikus éppen Sarko és Geroge W. ütőit cipeli... :-)

„Örültem volna, ha ezt a vitát inkább Brüsszelben folytathattuk volna le Strasbourg helyett” – zárta a minap az EU és Oroszország kapcsolatáról szóló felszólalását egy német EP-képviselő. Az első hallásra oda nem illő mondatot később úgy magyarázta, hogy valamennyi beszédét ezzel a mondattal fejezi be, ha az Európai Parlament az elzászi fővárosban ül össze. Ezzel azt szeretné elérni, hogy az EP székhelyének ügye folyamatosan napirenden legyen.

Minderről a római államférfi, Cato jutott eszembe, aki az ismert anekdota szerint minden felszólalását a szenátusban ezekkel a szavakkal fejezte be: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam” (Egyébként pedig az a véleményem, hogy Karthágót le kell rombolni.) Mindezzel Róma legjelentősebb korabeli vetélytársára próbálta felhívni a figyelmet.

Az Európai Parlament székhelye már régóta vita tárgya. Az EP hivatalos székhelye Strasbourg, azonban az 1999-ben átadott húszemeletes üvegpalota kihasználtságát korántsem nevezhetjük ideálisnak: évente 12 alkalommal mindössze 4 napot töltenek itt a képviselők. A többi üléseiket Brüsszelben tartják, az Európai Parlamentnek ugyanis a belga fővárosban is vannak épületei. (A legújabb, Antall Józsefről elnevezett épületet éppen az idén adták át.) Jelenleg tehát a képviselők és a kiszolgáló személyzet a két város között ingázik nagyjából kéthetente. Az áldatlan állapotoknak egyre többen szeretnének véget vetni, a oneseat.eu oldalon már több mint egymillió aláírás gyűlt össze az évente 200 millió euróba kerülő és 20 000 tonna szén-dioxid kibocsátással járó utazó cirkusz felszámolásáért. Időről időre előveszi valaki a témát, de mindezidáig semmi sem történt.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét hat hónap erejéig egy-egy tagállam tölti be. Az elnökség nagy lehetőség, ugyanakkor kihívás is az egyes országoknak, a csehek – másodikként az „új tagállamok” közül – már nagyon készülnek, készül az új elnökségi honlap (egyelőre átmeneti tartalommal: www.eu2009.cz), az embléma (jobban vagy rosszabbul sikerült példák).