Az Eurostat tegnap ismertette legfrissebb, 2007-es adatokat tartalmazó felmérését az uniós régiók jövedelmi helyzetéről.
A gyorsjelentésnek több érdekes pontja is van: az egyik szembeötlő az, hogy a 20 leggazdagabb régió között ott találjuk Prágát (ötödikként!) és Pozsonyt is (tizenkettedik helyen). Prága olyan hagyományosan jómódúnak tartott európai csodavárosokat utasított maga mögé, mint a Párizs (pontosabban a francia fővárost is magába foglaló Île-de-France), Stockholm, Dublin vagy München (Felső-Bajorország). Ugyanakkor, ha megnézzük a lista másik végét, akkor a 20 legszegényebb régió között kizárólag bolgár, román, lengyel és magyar régiókat találunk, ami számunkra külön szomorú (Magyarország 7 NUTS 2-es régiója közül négy ebbe a kategóriába került). Összehasonlításként: Magyarország leggazdagabb régiója (Közép-Magyarország) nagyjából az uniós átlagnak megfelelő jövedelemmel rendelkezett 2007-ben, míg Prága környéke 171,8, Pozsony környéke 160,3 százalékon állt.
Hogyan lehet az, ugyanakkor, hogy Prágában vagy Pozsonyban ilyen jól élnek az emberek? Nagyrészt úgy, hogy a felmérés 2007-es (!) adatokat tükröz, amely évben Prága például 1989 óta a legnagyobb mértékű gazdasági növekedést könyvelhette el, nagyon alacsony infláció és munkanélküliség mellett az import – elsősorban a gyáriparnak, elektronikai cikkeknek és autóeladásoknak köszönhetően – hosszú idő után először múlta felül az exportot abban az évben. No igen, de ez három éve volt, azóta sok víz lefolyt már a Moldván, egy „kisebb gazdasági válság” is mintha megtépázta volna ezeket a szép mutatókat...
Természetesen a felmérés egy időpontban mutatja az országok aktuális teljesítményét, így az egyes országok, régiók összehasonlításnak van relevanciája, de felmerül a kérdés, hogy mi értelme van három évvel később publikálni ezeket az adatokat, főleg egy gazdaságilag ilyen turbulens időszakban? Az aktuális adatok valószínűleg köszönőviszonyban sincsenek a „frissen publikált” számokkal, szegény Prága meg nem győzi hangsúlyozni, hogy azért nincs náluk kolbászból a kerítés... Az Eurostat meg az országokra mutogat, miszerint ezekhez a tájékoztatókhoz egyrészt be kell gyűjteniük a tagállamok adatait, másrészt ennek feldolgozása is jelentős időt vesz igénybe... na de három évet? Még ha az egyes országok különböző módszert is alkalmaznak a mutatók kiszámításánál, amire az Eurostat is hivatkozik (adott esetben akár trükköznek is), azért volt már rá idejük, hogy ezt megpróbálják valahogy kezelni...
Több kritikát kapott a felmérés módszertana is, a jelenleg nyolcadik leggazdagabbként rangsorolt holland Groningen tartomány lakói például „értelmetlennek” nevezték az egész összehasonlítást. Szerintük ugyanis a saját kilátásaikat az uniós támogatási pénzekre meglehetősen rontja, hogy az Eurostat módszertana az egy főre jutó GDP számolásánál az ingázókat is figyelembe veszi, mely eredmények így nem tükrözik a valóban helyi lakosság teljesítményét.
Hogy most irigyeljük-e a prágaiakat, vagy ne, az jó kérdés... de 2013-ban visszatérünk rá.