Az Európai Bizottság jövőképe szerint életünket hamarosan behálózzák és irányítják az egymással kommunikáló tárgyak és - így segítik a mindennapi életünket. De biztonságos-e ez a jövő?

A Bizottság első pillantásra kissé utópisztikus jövőképe szerint egy reggeli egyetemi óra elmaradása esetén a diákok nyugodtan aludhatnának tovább az egymással kommunikáló tárgyaknak köszönhetően. Egy példa szerint, ha az egyetemi tanár megbetegedne, jelezné az egyetemnek, amely automatikus üzenetet küldene a diákok internettel összekapcsolt tárgyainak, így például a tanuló elektronikus naptárának, ami észlelné, hogy az óra elmaradása miatt egy-két órával többet lehet aludni. A naptár ezt jelezné az ébresztőórának, ami ezért később keltene, de a kávéfőző programja is később indulna el.

Egy másik, egyszerűbb példa alapján az autóbalesetnél az autó jelezne a legközelebbi kórháznak, ez pedig a balesetet szenvedett jármű által kibocsátott koordinátákra azonnal mentőt küldhetne. A többi autó is jelezne az utasának út közben, hogy kerülje el a baleset helyszínét, így a dugók kialakulását is meg lehetne előzni.

Ez az elképzelés az „Internet of things”, amit magyarra „tárgyak internetének” fordítanak, de talán könnyebben érthető, ha az internet segítségével kommunikáló tárgyakra gondolunk.

Ha belegondolunk, hogy egy ideje léteznek olyan hűtők, amelyek elküldik a bevásárló listát a telefonunkra, valamint a legmodernebb GPS-ek már tudatosan elkerülik a dugókat és az útépítési munkákat, már nem is hangzik olyan utópisztikusnak a Bizottság terve.

A Bizottság adatai szerint egy átlagos polgár ma legalább két olyan tárggyal rendelkezik, amely csatlakozik az internethez, azonban ez a szám 2015-ig várhatóan hétre – világszinten összesen 25 milliárdra – fog nőni, 2020-ra pedig akár kétszer ennyi, 50 milliárd is lehet. Az sem elhanyagolandó - az érvelés szerint -, hogy a kommunikáló eszközök ipara több millió új munkahelyet teremtene az unióban.

Kétségtelen tehát, hogy a jövő a tárgyak hálózati kommunikációjában rejlik, azonban a Bizottság felhívja a figyelmet a kezdeményezés „árnyoldalaira” is, mivel sok, – főleg adatvédelmi – aggályt is felvet az elképzelés. Azáltal, hogy az életünket behálózzák és irányítják az egymással kommunikáló tárgyak, sokkal kiszolgáltatottabbá válhatunk az internetes bűncselekményeknek is. Mindemellett szinte minden lépésünket követhetik a technikai eszközök.

A Bizottság ezen megfontolások alapján indít konzultációt arról, hogy hogyan lehet ezt a kényelmesebb jövőt biztonságosabbá is tenni. A jövő közelebb van, mint gondolnánk…