A legfrissebb uniós adatok azt mutatják, hogy Görögország több mint 1 milliárd eurónyi hadászati eszközt vásárolt az EU tagállamaitól 2010-ben, miközben az első görög mentőcsomag kialakítása volt napirenden.
Az ország, mialatt a csőd felé sodródott, 794 millió euróért vásárolt francia vadászgépeket, de Németország, Hollandia és Spanyolország is jelentős összegekért adott el a görögöknek hadászati eszközöket.
Kicsit visszásnak tűnik a helyzet, hiszen míg minden eszközzel azon voltak a tagállamok, hogy a mentőcsomag révén megelőzzék a görög államcsődöt, szemet hunytak a milliós katonai kiadások felett, mivel azokat rendre leszállították a görög kormány kérésére. Mondhatni, nem térült meg a befektetés, mivel a görög kormánynak nem sikerült leszorítania az államdósságát – köszönhetően a katonai kiadásoknak is – és a tagállamoknak újabb mentőcsomaggal kapcsolatban kellett súlyos döntéseket hozniuk.
Vagy így nyerték el a görögök az országok jó indulatát? Az EUobserver hírportál szerint lehetséges. A honlap felidézi azt a neve elhallgatását kérő nyilatkozót, aki rámutatott: nem volt kötelező megvenni ezeket a felszereléseket, azért hogy megkapják a mentőcsomagot, de sokkal „támogatóbbak” lettek azáltal, hogy nyélbe ütötték az üzletet.
De miért fegyverkezik egy csőd szélén álló ország? 2010-ben az ominózus fegyvervásárlások idején az összes görög védelmi kiadás a GDP 5,6 százaléka volt, ami 13,4 milliárd euróra rúgott. A katonai kiadások magas szintjére egyrészt a hadseregét szintén intenzíven fejlesztő Törökország, valamint Észak-Ciprus helyzete adhat magyarázatot. A görög-török konfliktus mára oda vezetett, hogy Görögország arányosan sokkal több embert tart fegyverben, mint bármely más uniós NATO-állam.
Azonban ez így nem mehet tovább. A második görög mentőcsomag egyik feltétele volt a görög hadi kiadások csökkentése, ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy a görögöknek a saját államadósságukkal kell megvívniuk a harcukat, nem a külső ellenségeikkel.