Természetesen nem az EU inváziójáról van szó, de a téma így is igen komoly, ugyanis egyre több olyan invazív faj él Európa szerte, amely veszélyezteti a kontinens biológiai sokféleségét.

Az invazív fajok az emberekre is veszélyt jelentenek. Az ázsiai tigrisszúnyog a használt gumiabroncs-kereskedelemmel került Európába. Ez a rovar legalább 22 fele vírus hordozója, köztük a dengue-láze is. Az invazív fajok az influenza- vagy a HIV-vírusok terjedésével is kapcsolatba hozhatók.

Hogy pontosan mi is invazív? Olyan állatok és növények, amelyek természetes környezetükön kívül is meghonosodtak, és ma már olyan gyors ütemben szaporodnak, hogy fenyegetést jelentenek a biológiai sokféleségre nézve, azaz veszélyeztetik azokat az élőlényeket, amelyek a természetes élőhelyükön élnek.

Ezek a fajok az emberi tevékenységeknek köszönhetően kerültek „idegen” környezetbe. Sokáig nem is ismerték fel a problémát, mivel vannak olyan fajok, mint például a krumpli vagy a paradicsom, amelyek nem veszélyesek a környezetre.

Nagy számban léteznek azonban olyan fajok is – például a kanadai lúd, az amerikai kecskebéka, a japánkeserűfű és a Caulerpa nemzetséghez tartozó moszatok –, amelyek napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak környezetünkben és veszélyeztetik a helyi állat- és növényvilág fennmaradását. Az olyan idegen növények, mint a kaukázusi medvetalp, allergiát, bőrirritációt és égési sérüléseket okoznak.

Első hallásra a kérdés nem tűnik túl égetőnek, mivel „csak” madarakról és moszatokról van szó, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az invazív fajok által természeti tőkénk tekintetében okozott károk éves összege a becslések szerint akár 12 milliárd eurót is kitehet, már érthető, miért szorgalmaz a Bizottság gyors lépéseket a probléma orvoslására.

A Bizottság konzultációt indított a probléma megoldásának érdekében: mindenkinek, így a magánszemélyek véleményére is számít, és felteszi nekünk a kérdést: „Ön mit gondol a hívatlan vendégekről?” Mi csak buzdítani tudunk mindenkit, hogy harcoljunk együtt az invazív moszatok ellen!