„Örültem volna, ha ezt a vitát inkább Brüsszelben folytathattuk volna le Strasbourg helyett” – zárta a minap az EU és Oroszország kapcsolatáról szóló felszólalását egy német EP-képviselő. Az első hallásra oda nem illő mondatot később úgy magyarázta, hogy valamennyi beszédét ezzel a mondattal fejezi be, ha az Európai Parlament az elzászi fővárosban ül össze. Ezzel azt szeretné elérni, hogy az EP székhelyének ügye folyamatosan napirenden legyen.

Minderről a római államférfi, Cato jutott eszembe, aki az ismert anekdota szerint minden felszólalását a szenátusban ezekkel a szavakkal fejezte be: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam” (Egyébként pedig az a véleményem, hogy Karthágót le kell rombolni.) Mindezzel Róma legjelentősebb korabeli vetélytársára próbálta felhívni a figyelmet.

Az Európai Parlament székhelye már régóta vita tárgya. Az EP hivatalos székhelye Strasbourg, azonban az 1999-ben átadott húszemeletes üvegpalota kihasználtságát korántsem nevezhetjük ideálisnak: évente 12 alkalommal mindössze 4 napot töltenek itt a képviselők. A többi üléseiket Brüsszelben tartják, az Európai Parlamentnek ugyanis a belga fővárosban is vannak épületei. (A legújabb, Antall Józsefről elnevezett épületet éppen az idén adták át.) Jelenleg tehát a képviselők és a kiszolgáló személyzet a két város között ingázik nagyjából kéthetente. Az áldatlan állapotoknak egyre többen szeretnének véget vetni, a oneseat.eu oldalon már több mint egymillió aláírás gyűlt össze az évente 200 millió euróba kerülő és 20 000 tonna szén-dioxid kibocsátással járó utazó cirkusz felszámolásáért. Időről időre előveszi valaki a témát, de mindezidáig semmi sem történt.

Persze ehhez el kellene dönteni, hogy a két város közül melyik legyen az egy, aki mindent visz. Maguk a képviselők a belga fővárost preferálnák, mivel munkájuk során gyakran kell egyeztetniük az Európai Bizottság vagy a Tanács képviselőivel. Amikor most nyáron leszakadt a strasbourgi épület mennyezete, a képviselők jelentős része kitörő örömmel vette tudomásul, hogy közel két hónapig nem kell az elzászi város felé nézniük. A kívülről látványos strasbourgi palotát egyébként sok kritika is éri, mivel könnyen el lehet benne tévedni. Mások az épület berendezéseivel nincsenek kibékülve: az EP egykori elnöke, Nicole Fontaine például inkább lépcsőzve ment fel 9. emeleti irodájába, és nem használta a sűrűn meghibásodó lifteket.

De Strasbourgnak is vannak hívei, akik szerint nem kell minden uniós intézménynek Brüsszelben lennie, ahogyan az Európai Központi Bank (EKB) vagy éppen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet sem az unió fővárosaként számon tartott belga fővárosban működik. A Strasbourg-párti – meglepő módon főleg francia – képviselők ilyenkor nem győzik hangsúlyozni, hogy az EU alapító szerződése rendelkezik a strasbourgi székhelyről, amit viszont csak az összes tagállam akaratával lehetne módosítani. Persze – mondják ők – nem zárkóznak el teljesen ennek felülvizsgálatától, de akkor már a többi, nem Brüsszelben lévő intézmény helyét is újra kéne gondolni. (A franciák szíve főleg a Frankfurtban lévő EKB miatt fáj.)

Akármi lesz is ennek a vége, Karthagót végül lerombolták a rómaiak. És mint tudjuk, a történelem ismétli önmagát...

Addig is, míg ez bekövetkezik, ide kattintva lehet csatlakozni a petícióhoz.