Hogyan kerülnek kalózok az Európai Parlamentbe? A válasz igen egyszerű: az európai parlamenti választások révén. Az EU országaiban működő kalózpártok a közelmúltban fórumot tartottak Prágában, ahol elhatározták, hogy a 2014-es európai parlamenti választásokon egységes pártként indulnak.
Első hallásra a kezdeményezés jól megszervezett poénnak tűnhet, csakhogy nem az. A kalózpártok valóban léteznek. Sőt, felmérések szerint körülbelül ötven országban vannak jelen, még Fehéroroszországban és Tunéziában is, valamint Máltát kivéve az összes uniós tagállamban működnek.
De mitől kalóz egy párt? A kalózpártok „őse” 2006-ban jött létre Svédországban, megnevezése a „Pirate Bay” internetes fájl-letöltési portál nevéből származik. Alapítója Rick Falkvinge a mai napig meghatározza a „kalózok” értékrendjét. A kalózpártok fő célkitűzése megőrizni az internet szabadságát és megakadályozni az ACTA életbelépését. Küldetésüknek tekintik az információs önrendelkezés, a magánszféra, a tudás és kultúra szabad használatának megvédését.
Sok országban a kalózpártok támogatottsága a kisebb politikai erőkhöz hasonló, a német kalózpárt például jelenleg 13 százalékon áll, Ausztriában pedig a legutóbbi tiroli helyhatósági választásokon a kalózpárt egyik képviselője bejutott a városi tanácsba. Magyarországon is aktívan működik a mozgalom, de egyelőre nem pártként.
A prágai fórumon a kalózpártok úgy döntöttek, hogy ezentúl még aktívabban részt kívánnak venni a politika alakításában és minden államban arra fognak törekedni, hogy elfogadott politikai csoportosulásként tartsák őket számon.
A párt ambiciózus törekvéseit elnézve elképzelhető, hogy 2014-ben az európai parlamenti szavazólapra a Kalózpárt neve is felkerül majd.