2011. május 1-jén nem csak a munkát és édesanyáinkat ünnepeljük, de Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának hetedik évfordulóját is. A csatlakozás óta eltelt hetedik év vége egyúttal a Magyarország és további hét 2004-ben csatlakozott tagország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia) állampolgárai számára azt is jelenti, hogy ezentúl az Európai Unió valamennyi tagállamában szabadon, mindenféle korlátozás nélkül vállalhatnak munkát, tehát a munkaerőpiacukat utoljára megnyitó Ausztriában és Németországban sem lesz már szükség munkavállalási engedélyre az ottani munkavállaláshoz. .
De miért csak mostantól szabad az út mindenfelé? A 2003-as csatlakozási szerződés értelmében a régi és az új tagállamok egyaránt lehetőséget kaptak arra, hogy egyes, számukra érzékeny területeken, néhány évig felmentést (derogációt) kapjanak az uniós jogszabályok alkalmazása alól. Így Magyarország például a külföldiek földvásárlásának engedélyezése, a közlekedés vagy az adózás terén kapott átmeneti mentességeket, amelyek közül a legutolsó (szennyvíztisztítással kapcsolatos) 2015-ben fog lejárni. A régi tagállamok által kért legfontosabb mentesség a munkaerőpiac megnyitására vonatkozott: legfeljebb hét évig a Tizenötök korlátozhatták az új tagországok állampolgárainak munkavállalását. Attól tartottak ugyanis, hogy az új tagállamokból érkező olcsó munkaerő elözönli munkaerőpiacukat, megnehezítve az otthoni, „drágábban dolgozó” munkakeresők helyzetét, jelentős munkaerő-piaci zavarokat okozva ezzel.
Az Egyesült Királyság, Írország és Svédország nem élt a lehetőséggel, és már a csatlakozás pillanatától kezdve alkalmazta a szabad munkavállalást biztosító uniós jogot. A korlátozások országonként fokozatosan szűntek meg: 2006-ban Görögország, Spanyolország, Portugália, Finnország és Olaszország, 2007-ben Hollandia és Luxemburg, 2008-ban Franciaország, 2009-ben pedig Belgium és Dánia búcsúzott el a munkavállalási engedélyek megkövetelésétől. Ausztria és Németország azonban a legutolsó időpontig fenntartotta a korlátozásokat.
Persze ebben a két országban sem volt eddig sem lehetetlen hazánk fiainak elhelyezkedni, a munkavállalási engedélyek kiadásának azonban feltétele volt, hogy az adott helyre ne legyen német/osztrák jelentkező. Emellett fokozatosan bővült azoknak a (hiány)szakmáknak a köre, amelyeknél a munkavállalási engedélyt automatikusan, a munkaerőpiac vizsgálata nélkül kiadták.
Az EUvonalhoz beérkező kérdések alapján Ausztria és Németország voltak - a szigorúbb feltételek ellenére - eddig is a legnépszerűbb célországok, a május elsejei nyitással pedig még többen kaphatnak kedvet ehhez. Nekik érdemes tudniuk, hogy a munkavállalási engedély nélkül is maradt éppen elég adminisztratív teendő, amellyel kapcsolatban hasznos információkat találhatnak ezen az oldalunkon.
